Alapszabály

A Debreceni Okleveles Közgazdász Klub

ALAPSZABÁLYA

I.               Az egyesület adatai

Az egyesület neve:                              Debreceni Okleveles Közgazdász Klub

Angol neve:                                         Economists’ Club of Debrecen

Az egyesület rövidített neve:               DOKK

Az egyesület székhelye:                      4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 58. A ép. 2/11.

II.             Az egyesület célja, alapcél szerinti tevékenységei

Az egyesület célja

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) és a Debreceni Egyetemen (DE) diplomát szerzett közgazdászok munkapiaci lehetőségeinek szélesítése, állásközvetítés; kapcsolattartás a végzett közgazdászok között.

Az egyesület által végzett tevékenységek

Az egyesület

  • az információs és kommunikációs (közhasznú) tevékenységet a gazdaságszervezés közfeladathoz kapcsolódóan a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 13. alapján,
  • a gazdaságfejlesztési és munkaügyi (közhasznú) tevékenységet a gazdaságszervezés közfeladathoz kapcsolódóan a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 13. alapján,

látja el, melyek helyi önkormányzati feladatok, továbbá

  • tudományos kutatás fejlesztés (közhasznú) tevékenységet az együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában közfeladathoz kapcsolódóan 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 2. (g) alapján,
  • felnőttképzés (közhasznú) tevékenységet a meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás közfeladathoz kapcsolódóan a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. § (2)-(3) alapján

látja el, melyek állami feladatok.

Az egyesület alapcéljai elérése érdekében végzett tevékenységei:

  • találkozók szervezése, internetes számítógépes szolgáltatás révén
  • a tagok közötti üzleti és szociális kapcsolatok inspirálása, ápolása
  • ösztöndíjak fölkutatása a tagság részére, ösztöndíjak nyújtása a DE közgazdászhallgatói részére;
  • a DE közgazdászhallgatói részére pályakezdési tanácsadás, tapasztalatok átadása, ismeretterjesztés, képességfejlesztés;
  • szakmai gyakorlatok/ nyári munkák szervezése a hallgatóknak
  • közgazdaságtudományi kutatás
  • szakmai együttműködési fórumot biztosít szervezetek, intézmények, NGO-k, valamint társadalmi aktivisták számára;
  • kezdeményezi intézkedések megtételét;
  • szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít;
  • szakmai kérdésekben együttműködik az államigazgatási szervekkel, helyi önkormányzatokkal;
  • társadalmi akciókat szervez a természeti és települési környezet védelme és megőrzése érdekében;
  • szakmai ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, szakmai összejöveteleket, konferenciákat szervez és bonyolít;
  • kiadványokat, és egyéb információs anyagokat szerkeszt és publikál;
  • oktatással, tanácsadással segíti az érdeklődőket.

III.           Az egyesület alapcél szerinti tevékenységi körei

TEÁOR szám TEÁOR megnevezés Közfeladatot előíró jogszabály hely
A társaság alapcélja szerinti fő tevékenysége
94.99 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 13.
A társaság alapcélja szerinti tevékenységei
63.99 Máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13.
70.21 PR kommunikáció 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13.
70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13.
72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 2. (g)
73.20 Piac-, közvélemény-kutatás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13
74.90 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 2. (g)
82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13.
82.99 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1.,13.
84.13 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 1., 13.
85.59 M.n.s oktatás 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. § (2)-(3)
85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. § (2)-(3)

IV.          Az egyesület jogállása

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület megfelel a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amely a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján megállapítható.

V.            Az egyesület tagsága

Az egyesület rendes tagokból és pártoló tagokból áll. Jelen Alapszabályban „tag” megjelölésen csak a rendes tagokat kell érteni. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki a Debreceni Egyetemen/KLTE-n végzett olyan közgazdász, aki legalább egy rendes tag ajánlásával bír, továbbá elfogadja az egyesület alapszabályát és önkéntesen részt kíván venni az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításában.

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. A különleges jogállású tag kivételével egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A rendes tag az egyesület közgyűlésén szavazati joggal rendelkezik. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület rendes tagja köteles tagdíjat fizetni. A tagdíjat és esedékességét a közgyűlés határozza meg.

A rendes tagság feltételei az alábbiak:

  • belépési nyilatkozat kitöltése,
  • rendes tag ajánlásának megléte,
  • az alapszabályban foglaltak megismerése, azok kötelezőként elfogadása.

Az egyesületbe való belépés, abból történő kilépés önkéntes. A belépési nyilatkozatok elbírálása az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A tagfelvételről az közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a belépési nyilatkozat kitöltését követő 30 napon belül dönt.

Az egyesületben fennálló tagsági viszony megszűnik:

  • a tag kilépésével,
  • a tag kizárásával,
  • a tag halálával,
  • az egyesület megszűnésével.

A tag – a kilépésének írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. Az egyesület kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jogszabályt, jelen alapszabály, a közgyűlés határozatait súlyosan megszegi vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely egyesületi tag kezdeményezésére a közgyűlés által kijelölt bizottság folytatja le. A kizárási eljárást a kezdeményezéstől számított 15 napon belül meg kell indítani. Az eljárás lefolytatására 15 nap áll rendelkezésre. A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított 1 év eltelte után kizárási eljárás a taggal szemben nem folytatható le. A kizárási eljárás során az kijelölt bizottság meghallgatja az érintett feleket, és biztosítja a tag számára a védekezési jogot. A kizárási eljárás eredményét az kijelölt bizottság a közgyűlés elé tárja, ahol egyszerű, nyílt szavazással a közgyűlés határoz a tag kizárásáról. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá, hogy a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat hatályon kívül helyezése érdekében a bírósághoz fordulhat a Ptk. 3:35. § és 3:36 §-ai szerint. tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

VI.          Az egyesületi tagok jogai és kötelezettsége

Az egyesületi tag jogosult:

  • az egyesület közgyűlésén megjelenni,
  • az egyesület közgyűlésén szavazati jogát gyakorolni,
  • az egyesület alapszabályának megállapításában, tisztségviselőinek megválasztásában részt venni,
  • a közgyűlés egyéb határozatainak meghozatalában részt venni,
  • a közgyűlésen véleményt nyilvánítani, indítványokat tenni,
  • az egyesület bármely szerve jogsértő határozatát annak meghozatalától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadni,
  • az egyesület konkrét tevékenységében az alapszabály által meghatározott módon részt venni,
  • az egyesület bármely tagja (a pártoló tag kivételével) az egyesület bármely tisztségére megválasztható.

Az egyesületi tag köteles:

  • az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni,
  • az egyesület szervei által a jogszabályok és jelen alapszabály keretei között hozott határozatokat végrehajtani,
  • tagdíjat fizetni,
  • nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

A pártoló tag

  • az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt;
  • az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt;
  • köteles az alapszabály rendelkezéseit tiszteletben tartani;
  • vezető tisztségviselővé nem választható;
  • szavazati joggal nem rendelkezik, így a közgyűlés határozatképességénél nem kell számításba venni,
  • nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

VII.        Az egyesület szervezete

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés összehívására az egyesület ügyvezetője jogosult. A napirendi pontokat tartalmazó meghívót az ügyvezető a közgyűlés napját megelőzően 5 nappal, írásban köteles megküldeni a tagságnak. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, a közgyűlés helyét, idejét, a napirendi pontokat, továbbá tájékoztatást arról, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés ugyanazon napon, az eredeti kezdési időponttól számított 1 óra elteltével újra összehívásra kerül változatlan helyszínen és az eredeti napirendi pontokkal (megismételt közgyűlés). Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

Az ügyvezető 30 napon belül köteles összehívni a közgyűlést, amennyiben a tagok egynegyede az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

A közgyűlés napirendjét az egyesület ügyvezetője állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés üléseit az ügyvezető vezeti. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben rögzíteni kell a közgyűlés helyét, időpontját, a közgyűlésen hozott határozatokat, valamint a tagok esetleges hozzászólásait és észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, illetve – a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel megválasztott – két hitelesítő személy írja alá. A jegyzőkönyvet legalább 5 évig meg kell őrizni.

Az ügyvezető köteles a közgyűlés által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye is.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A tag szavazati jogát személyesen gyakorolhatja.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület céljának megállapítása és módosítása,
  • az alapszabály megállapítása és módosítása,
  • az éves költségvetés elfogadása,
  • az éves beszámoló – ezen belül ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés – elfogadása,
  • a közhasznúsági melléklet elfogadása,
  • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
  • a vezető tisztségviselő feletti jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  • a tagdíj összegének és esedékességének meghatározása,
  • a rendes és pártoló tag felvételéről és kizárásáról,
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
  • a végelszámoló kijelölése.

A döntéshozó szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII.      Az egyesület ügyvezetője

Az egyesület ügyvezetését az ügyvezető látja el, és irányítja a szervezet munkáját a közgyűlések megtartása közötti időszakban, végrehajtja a közgyűlés határozatait. Tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Az ügyvezető az egyesület vezető tisztségviselője, az egyesület képviseletét az ügyvezető általánosan és teljes jogkörrel önállóan gyakorolja, az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az ügyvezető önállóan jogosult.

Az ügyvezetőt a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai közül 2 éves időtartamra. Időközi választás esetén a megválasztott tag mandátuma a korábban választott tag mandátumának hátralévő időtartamához igazodik. Az ügyvezető tisztségében újraválasztható. Az ügyvezetőre a kizáró okok és az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében a Ptk. 3:22. § bekezdésében foglaltak irányadóak:

  • vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
  • a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni;
  • nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  • nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
  • az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől
  • nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll;
  • az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
    • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt; nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik,

  • tagsági viszonya megszűnésével;
  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • a vezető tisztségviselő halálával;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • ha az ellene, mint tag ellen irányuló kizárási eljárás eredményeképpen az egyesületből kizárják; az eljárás során megbízatása felfüggesztésre kerül;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesület közgyűléséhez címzett vagy az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az ügyvezető feladatai:

  • az egyesület alapszabálya érvényesülésének figyelemmel kisérése,
  • a közgyűlés előkészítése, összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • a közgyűlés üléseinek levezetése;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • az egyesületi tevékenység irányítása,
  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezető szerv hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a tagság nyilvántartása;
  • a tag elleni kizárási eljárás lefolytatása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • az iratokba való betekintés megszervezése,
  • pártoló tagok és támogatók felkutatása, adományok gyűjtése;
  • döntés az egyesület tevékenységét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe,
  • egyebekben az ügyvezető személyére és döntéshozatalára is a Ptk. és a Civil tv. rendelkezéseiben foglaltak az irányadók.

Az ügyvezető köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a közgyűlés és ügyvezető döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – ha lehetséges személye – megállapítható.

Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, saját költségén arról másolatot készíthet. A betekintést az ügyvezető felé, írásban kell kérelmezni, az ügyvezető köteles a kérelem kézhez vételétől számított 15 napon belül a betekintést biztosítani.

Az ügyvezető az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az ügyvezető a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

Az ügyvezető megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

IX.          Az egyesület pénzügyi alapja és gazdálkodása

Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytat. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet úgy végez, hogy az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az egyesület ügyvezetőjének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

Az egyesület bevételei:

  1. a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
  2. b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. c) a költségvetési támogatás:
  4. ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  5. cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
  6. cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  7. cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  8. d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  9. e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  10. f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
  11. g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

  1. a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  2. b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  3. c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  4. d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület bevételeit és költségeit ráfordításait (kiadásait) fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesület költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az egyesület kettős könyvvitelt vezet.

Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

Az egyesület könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. Az egyesület beszámolója tartalmazza:

  • a mérleget (egyszerűsített mérleget),
  • az eredménykimutatást,
  • kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az egyesület a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület ezen kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az egyesület elkülönült felügyeleti szervet nem hoz létre, tekintettel arra, hogy az egyesület éves bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, továbbá jogszabályi előírás erre nem kötelez.

X.            Az egyesület megszűnése

Az egyesület jogutódlással megszűnik, ha

  • a közgyűlés a jogutódlással történő megszűnésről határoz, azzal, hogy az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
  • a közgyűlés a jogutód nélküli megszűnésről határoz;
  • az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület feletti adóellenőrzés a szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

XI.          Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata

Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot az egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az egyesület képviseletét elláthatná, a perben az egyesületet a bíróság által kirendelt ügygondnok képviseli.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

XII.        Záró rendelkezések

A jelen alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.

Jelen alapszabály módosításokat az egyesület közgyűlése 2016. március 17. napján a 3/2016. (III.17.) határozatával jóváhagyta.

 

Debrecen, 2016. március 17.

Rab Máté

a Debreceni Okleveles Közgazdász Klub ügyvezetője